KATONA VICCEK
Az 50-es években szovjet katonák menetelnek Szibériában. Találkoznak egy öregemberrel. Az öreg amint meglátja őket, nagyon megörül. Kérdezi tőlük:
- No aztán, hogy haladtok, kiűztétek már a németeket Leningrádból? Mire a katonák:
- De bácsi, a háborúnak már vége!
- Affene, én meg csak robbantgatom a vonatokat, robbantgatom!

- Tábornok elvtárs! Szerjózsa elkapta a szifiliszt.
- Szerjózsát kitüntetni, szifiliszt agyonlőni.
  
A laktanyába új parancsnok érkezeik. Összehívja az ezredet és ezt mondja:
- Katonák! Az én szótáramból hiányzik az a szó, hogy félelem...
Mire egy hang hátulról:
- A majrénál tetszett nézni?
  
- Tizedes, maga nem volt ott az álcázó gyakorlaton!
Tizedes:
- Miből gondolja?
  
A hadnagy kiáll a bakák elé.
- Katonák, van egy jó hírem és egy rossz. Melyikkel kezdjem?
- A jó hírrel.
- Egy hónap után engedélyezem, hogy alsónadrágot cseréljetek.
- És mi a rossz hír?
- Egymás közt.
  
Nagypapa mesél az unokáinak a háborús emlékeiből:
- Egyszer egy teljes századot tettem harcképtelenné, teljesen egyedül!
- Tényleg? Tüzér voltál?
- Nem, szakács...
 
- Gratulálunk, százados úr! - mondja az orvos.
- Mihez?
- Kitűnő állapotban van a szíve!
- Ugye?!
- Látszik, hogy ritkán használja!
 
- Újonc, emelje fel a bal lábát! Most a jobbat!
- De, őrmester úr...
- Mi van?
- Addig a másikat letehetem?
 
A háború alatt egy orosz katona bevisz az óráshoz egy órát, ami megállt. Az órás nem tudja, hogy pusztán annyi a baja, hogy az orosz - nem ismerve a kezelését - elfelejtette felhúzni, így kinyitja a hátulját, ahonnan kiesik egy döglött légy.
Az orosz felcsillanó tekintettel szemléli a legyet és megszólal:
- Á... masiniszta kaput!
 
A sereg kiképzőtisztje, úgymond jóindulattal regulázza az egyik sorkatonát:
- Ha maga nem vedelne annyit, akár altiszt is lehetne!
- Meglehet - felesel a baka - viszont akárhányszor csak berúgok, máris tábornoknak képzelem magam.

|