| NYÍTÓLAP : „Mindenekfelett jó spionok!” Aba Sámueltől a Duna-gate-ig |
„Mindenekfelett jó spionok!” Aba Sámueltől a Duna-gate-ig
A magyaroknak kémek elleni küzdelmét leíró első bizonyíték 1041-ben fedezhető fel az Aba Sámuel és Péter király közötti küzdelmekben. Aba Sámuel egy hatalmas mozgósítás titokban tartása érdekében ugyanis lezáratta az ország nyugati határait, és az utasokat, a kereskedőket, de még a követeket sem engedték ki az országból.
A török hódoltság időszaka bővelkedik titkos eseményekben. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér az elhárítással kapcsolatban a következőket írta: „Bízzál, de nézd meg kiben..., mert szépen szól, esküszik, és az ellenségnél nagy vétket tett,... ez mind cselfogás lehet az te fejedre és a tieid veszélyére.” A kuruc-labanc világ titkos tevékenységének egyik érdekessége a titkosírás használata volt. II. Rákóczi Ferenc környezetében gondosan előkészített titkosírásos rendszert használtak, amelyből több mint 90 kulcs maradt az utókorra. A fejedelem is használta a titkosírást, ő maga készített hozzá táblázatot, saját kezűleg írta, illetve fejtette meg a számára fontosabb küldeményeket, például a „Károlyi urammal” vagy „Eszterházy urammal” folytatott levelezésében.
Magyarország titkosszolgálati történetének jelentős időszaka volt az 1848–1849-es szabadságharc. Az e korból származó dokumentumokból kiderül, hogy Kossuth Lajos milyen fontosnak tartotta a titkosinformáció-szerzést. 1848 novemberében így fogalmazott: „Mindenekfelett jó spionok!” Kossuth a kémek jutalmazását is fontosnak tartotta. Egy levelében arra kérte tábornokát, hogy egy fontos információ elérése érdekében kövessen el mindent, „kerüljön bár 20000 forintba”.
A koncepciós perek tapasztalatait értékelve az 1956-os forradalom után feloszlatott Államvédelmi Hatóság helyére csak az 1960-as évek végére alakult ki új titkosszolgálati szervezeti elgondolás. 1971-ben megalakult a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége, amely miniszterhelyettesi irányítással látta el állambiztonsági feladatait 1990-ig. A szolgálat működését ez idő alatt is – az MSZMP közvetlen irányítása, a csoportfőnökségeken működő pártszervezetek vezetése mellett – titkos, belső utasítások és parancsok szabályozták.
A szocialista rendszer felbomlását követően a magyar titkosszolgálatokat átalakították. Előtte azonban még megélték pályafutásuk legnagyobb botrányát, amely Duna-gate néven vált ismertté. 1990. január 5-én a Graffiti moziban megtartott sajtóértekezleten az SZDSZ és a Fidesz bejelentette, hogy a BM állambiztonsági szervezete információkat gyűjtött az ellenzéki pártokról, annak ellenére, hogy az 1989. október 23-i alkotmánymódosítás ezt megtiltotta. A sajtótájékoztatót követően indult vizsgálat eredményeként megszüntették a BM III/III-as (belső elhárítási) csoportfőnökségét.
Az 1990-ben elfogadott átmeneti törvény négy nemzeti titkosszolgálat létrehozását írta elő. Ezek: Nemzetbiztonsági Hivatal, Információs Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal és Katonai Felderítő Hivatal. (Az 1995-ben elfogadott nemzetbiztonsági törvény hozta létre külön egységként a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot. – A szerk.)
I.B.
Forrás: http://www.nbh.hu/bmenu92.htm
****************************
Nézzen be a Kémkedés, hírszerzés - Spies oldalra is.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
