| NYÍTÓLAP : "Nem látni az ellenséget" - renegát százados az afganisztáni pokolról. |
"Nem látni az ellenséget" - renegát százados az afganisztáni pokolról.
Jobban szerettem volna, ha harcba küldenek - mondta a Hírszerzőnek Kálmán Károly, az Afganisztánt megjárt nyugállományú százados. Kálmán ugyanis egyetért azokkal az ausztrál tisztekkel, akik szerint romlik a katonák harci morálja, ha távol tartják őket a frontvonalaktól. A szakértő szerint Afganisztánban az egyik legnagyobb veszély, hogy sokáig nem történik semmi, és ilyenkor "elalszanak" a katonák. Aztán hirtelen felgyorsulnak az események, és olyankor nehéz ritmust váltani. Afganisztán egy nagy aknamező, mindenhol lehet bombát találni - mondta a Hírszerzőnek Kálmán Károly, aki magát "renegát" tisztnek nevezi. Az ázsiai országot megjárt nyugállományú százados, aki ma már egy szervezetfejlesztő cég élén a civil életben igyekszik hasznosítani a katonaságnál megtanultakat, azt tapasztalta, hogy nemzetközi hadszíntéren mindenki nagyot kockáztat.
A tűzszerészeknek viszont nem is kell túl nagy hibát véteniük, hogy úgy járjanak, ahogyan a posztumusz hadnaggyá előléptetett Kovács Gyula, aki a napokban egy házi készítésű bomba hatástalanítása közben halt meg Afganisztánban.
Kálmán Károly három éve volt kint, a Kabul biztonságáért felelős egységekben szolgált. Azt mondja, Afganisztában az egyik legnagyobb veszély, hogy sokáig nem történik semmi, amitől "elalszanak" a katonák. Aztán hirtelen felgyorsulnak az események, és olyankor nehéz ritmust váltani. A tűzszerészek azonban állandóan "pörögnek", ők biztos, hogy nem "alszanak el" - érvelt a százados, aki a Hírszerzőnek azt is elmondta, tipikus, hogy egy olyan útvonalon, ahol addig nem volt semmi, egy napon egyszercsak találnak egy 120 mm-es aknavető gránátot.
"Az egyenruha pofájának kéne égni"
"Az afgán civilek gyakran találnak robbanószereket. Vagy megjelölik őket, vagy olyan helyre rakják, ahol mi biztosan megtaláljuk. Ők ezzel együtt élnek, nekik nem olyan nagy sokk, ha találnak egy bombát" - mesélte Kálmán, aki szerint Afganisztánban az átlagemberről elmondható, szereti, hogy ott vannak a NATO-erők, mert békét teremtenek. Az viszont nagy nehézség, hogy a sok ezer civilből nem lehet tudni, ki az az egy-kettő, aki ellenségesen viseltetetik a nyugati katonák iránt.
Ráadásul az al-Kaida mindenhol ott van, és mindent támogat, ami a nyugatiaknak rossz. Általában külföldről, az arab országokból jönnek a fegyvereseik. Ott vannak még az ellenséges tálibok is, valamint az egykori hadúr, Gulbuddin Hekmatyar csoportja.
Amíg nem volt ott a Nyugat, addig ők szemben álltak a tálibokkal. Az kötötte őket össze, hogy a Nyugat nem vevő az önálló Pastunisztán megteremtésére. Hekmatyar szervezetének nagy a támogatottsága a lakosság körében. Több mint tízmillió pastu él ugyanis Afganisztánban, körülbelül ugyanennyi pedig Pakisztánban, és nincs saját országuk.
Magyarországon a vállalásokhoz képest jóval kevesebbett költenek védelemre. A még csak 36 éves nyugállományú százados szerint ez azért van, mert a Magyar Honvédségnek nincs elegendő társadalmi támogatottsága. Ezt azonban Kálmán szerint ki kell vívni, mivel a társadalom akkor támogat bármit, ha úgy érzi vagy látja, hogy az hasznos.
"Hallottam ilyeneket katonatisztektől, hogy "ég a pofám, hogy ezt az egyenruhát hordom". Én meg erre azt szoktam nekik mondani, hogy sok minden miatt ég a pofám nekem is, de igazából az egyenruha pofájának kéne égni, hogy ilyen emberek belebújhatnak" - mondta Kálmán, aki szerint amikor az emberek végignéznek egy katonán, akkor a honvédséget látják. Ha ezen a katonán gyűrött az egyenruha, ha látszik, hogy a kötelező háromezer méteres futást nem tudja megcsinálni, ha ránéz az ember egy tábornokra, és Bástya elvtárs jut eszedbe róla, akkor mitől becsülnék meg őket?" - érvelt a százados.
"Na itt rontották el"
Kálmán szerint egy igazán jól motivált csapat egészen jó hatást tud kelteni, és ebből jön a társadalmi megbecsülés. Azonban még mindig nagy az aránya a honvédségnél a "köpcös, gyűrött és alulmotivált katonáknak". Annak ellenére, hogy pár éve behozták a honvédségbe a testnevelési normát, az csak a végrehajtó állomány számára él, ráadásul nem is minden alakulatnál.
"Aki például a törzsben dolgozik, az simán meg tudja ezt úszni. Ha hivatalosan megkérdez erről valakit, akkor azt fogja mondani, hogy hazudok. De nézzen rá arra az emberre, és látja, hogy pocakja van" - mondta Kálmán, akinek valamikor voltak álmai a honvédségről, de aztán "mindegyik csődbe ment, és akkor otthagyta őket".
Először azonban a mélységi felderítőkhöz ment, mert az "messze kiemelkedett az MH többi része közül mind morálban, mind felkészültségben, bár felszereltségben nem". Egy-két év után azonban elküldték külföldre. "Na itt rontották el" - monda Kálmán, mivel mikor hazajött, látta, sovány vigasz, hogy magyar viszonylatban kiemelkedőek, mert nemzetközi viszonylatban már nem voltak olyan nagyon kiemelkedőek.
"Lelkes emberek vannak, rosszul felszerelve, és hiányosan kiképezve. Amikor próbáltam tenni valamit, akkor ilyet hallottam - 2002-ben, a NATO-csatlakozás után három évvel hangzott el ez a mondat, ami azóta is cseng a fülemben - "maga azt képzeli, hogy a NATO-ban van?" Ezt egy elég magas beosztásban lévő tiszt mondta" - sorolja Kálmán, aki 2004-től már a különleges alakulat létrehozásán dolgozott. Előtte ugyanis Portugáliában járt az ottani különleges erőknél egy kis "beporzásra". Ott azt tapasztalta, gyakorlatilag teljesen mindegy, melyik NATO-tagországba küldik, amerikai szabályzatokból tanulnak, és Amerikában tanult instruktorok oktatnak.
Érthető kiábrándultság
Hazatérve azonban - amikor megpróbálta az amerikai Ranger kurzust átültetni magyarra, "Bástya elvtárs" kitalálta, hogy ezt nem lehet, így azt átminősítették rohamlövész kurzussá.
"De már nincs olyan súlya, mint például a Ranger kurzusnak az Egyesült Államokban. Ott akinek nincs 'Ranger tab' a vállán, az nem nagyon juthat be magasabb beosztásba. Nálunk azok a srácok, akiknek ott van a vállán a rohamlövész tab, nem hiszem, hogy valaha is magas beosztásba kerülnek. Azért, mert a hozzáállásuk nagyon messze van a hivatalos hozzáállástól. Az enyém is messze volt, nem is éreztem jól magam" - mondta Kálmán, aki "tökéletesen egyetért" azokkal az ausztrál katonatisztekkel, akik a minap a sajtóban azt nehezményezték, hogy Irakban és Afganisztában csak védelmi és újjáépítési feladatokat láttak el, de távol tartották őket a frontvonalaktól.
Aki egész életében arra készül, hogy fegyverrel védje a hazáját, az szeretne fegyveres munkát végezni - vélekedett Kálmán. "Egy orvos nem azért tanul, hogy azt mondják neki, te csak bábun operálhatsz. Igazira nem küldünk, mert az veszélyes. Ezért érthető ennek az embernek a kiábrándultsága. Azt is látni kell viszont, hogy ezekkel a békés műveletekkel sokat lehet segíteni. Ott lehet lenni bizonyos hadszíntereken, elismerést lehet kivívni. Persze azért én is jobban szerettem volna, ha harcba küldenek" - mondta a százados.
"Nagyon készülnek a srácok"
Brit katontisztek az elmúlt évtizedek legkeményebb háborújának tartják az afganisztánit. Kálmán szerint azért, mert ott van és ugyanakkor még sincs ott az ellenség. Egy-két éve például azt mondta a Nyugat, hogy kivonulunk Kabulból, mert az már biztonságos. Aztán egy éven belül visszamentek, mert mégsem biztonságos. A mai idők hadszínterére az jellemző, hogy aszimetrikus. Nem lehet látni az ellenséget - mondja a volt katonatiszt, aki azt a "kulisszatitkot" is megosztja, hogy Afganisztánban nagyon nehéz megkülönböztetni a civilt a katonától.
"Volt úgy, hogy nem tudtuk a rendőröket megkülönböztetni a civilektől. És volt olyan helyzet, hogy fegyverek néztek farkasszemet az éjszakában, és mi nem tudtuk, hogy ellenségek vannak-e velünk szemben. Láthatóak voltak a géppuskák harci helyzetbe téve a széleken, és éjjellátón keresztül RPG-vel rohangáló embereket észleltünk. Végül kiderült, hogy barátok, de ebből ronda dolog is kisülhetett volna. Csak a jelenlévők hidegvérén múlt, hogy nem történt vérfürdő" - mondta Kálmán, aki a sok nehézség ellenére is optimista.
A Magyar Honvédség ugyanis nagyobb szerepre készül Afganisztánban. Magyarok vezetik majd ősztől a kabuli reptér üzemeltetését, és jövőre egy különleges műveleti csoportot is küldünk a háborúk sújtotta országba, amely már harci feladatokban is részt vehet. "Én is hallottam arról, hogy az MH nagyobb szerepre készül Afganisztánban. Nagyon készülnek a srácok, életük legnagyobb 'bulija' lesz. Remélem, összejön nekik, hogy olyan munkát végezzenek, amire eddig készültek, és jól felkészültek, jól csinálják. Én meg amikor ilyen híreket hallok, sajnálom, hogy kiléptem" - mondja a "renegát" százados a Hírszerzőnek.
Forrás: hirszerzo.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
